A türelem nem azt jelenti, hogy passzívan, tétlenül várom, hogy történjen valami az életemmel. Nem kívülről várok valami megváltást, amitől majd jó lesz nekem. A türelem szerintem önszeretet. Elfogadás és megnyugvás, amikor hagyom azt lenni, ami van és kivárom azt, amivé alakulni akar, még ha nehéz is benne maradnom. Ebben a térben képes vagyok meghallani az igényeim, belső vágyaim és képes vagyok meglátni az utam. Célokat tűzhetek ki, megtervezhetem a lépéseimet, hogyan érem el. A türelem aktív. Csak a pánik és kényszeredett akarás helyett képes vagyok kivárni, követni és megvalósítani az igazam, ami a lelkemből születik.