„Mindenhol jó, de legjobb az úton.”

 

Az elmúlt néhány évben többször néztem végig szemlélődve az életutam, mikor, honnan, hogyan, hova jutottam, kikkel találkoztam út közben, milyen döntéseket hoztam. Látom, hogy intuitív, ösztönös döntések sorozatának köszönhetem, hogy most segítőként dolgozom. Sőt lényegében az életemet meghatározó minden fontos döntésemet egy belső fényes szálat követve hoztam meg, pedig fogalmam sem volt hova vezet. Egyszerűen csak éreztem, hogy „arra” kell menni. Gyakran nem volt benne ráció, nem tudtam magyarázatot adni a lépéseimre. Szüleim, barátaim, kollégáim néha bolondnak, néha bátornak neveztek. (Ma már tudom, hogy a kettő ugyan az. )

Egyszerűen csak hagytam magam vezetni, valami magasabb rendű igazságnak, ami az eszem sőt néha a szívem felett áll és céljaimat ez alapján tűztem ki. Egy belső hang, ami előre tudja a jövő igazságát és én mindig csak a következő napot látom benne. Mégis lépek, bízom benne, bízom a bennem lévő hangban és megyek vele.

Olykor persze tesztelem és utólag hátranézek. Mégis ésszel szinte felfoghatatlan az életem fordulatossága, ahogy művészeti középiskola helyett közgazdaságiba jelentkeztem, történelem-magyar szak helyett számvitel szakon végeztem, majd 14 éves multis rendszerhiba-javítás, folyamatfejlesztés után, most visszatértem az emberekkel való foglalkozáshoz. Nem tanítok, de segítem klienseim tudatosodását és támogatom belső rendszerük fejlődését.

Ha felidézem életem eseményeit, döntéseim okát, minden alkalommal arra jutok, hogy mindennek és mindenkinek megvolt a helye és ideje az életemben, minden pont akkor történt, amikor történnie kellett és most pont ott tartok az életemmel, ahol tartanom kell. Abba az önismereti csoportba járok amire szükségem van, akkor ér véget a párkapcsolatom, amikor itt az ideje, ott és azokkal dolgozok, ami pont akkor segítségemre van, azok vesznek körbe, akik által a legtöbbet fejlődhetek.  Végtelen sok segítséget és tanítást kapok az élettől, amiért hálás vagyok. Mindig is azt csináltam, ami a dolgom volt és mindig is olyan döntéseket hoztam belső hangom sugallatára, ami az utamon tartott. Hiszek abban, hogy mindenkiben ott van ez a hang, ez a fényes fonál és vezeti az útján, a legjobb úton.